Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] ...volt munkavállalónak az így kiszámított elmaradt jövedelemből kell majd adóznia. A Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő járulékkötelezettség nem merülhet fel. Ezt mondja ki a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően a 120 000 forint munkabér után le kellróni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, és terheli a 8,5 százaléknyugdíjjárulék is. A járulékok alapjának megállapításánál azonban tekintettelkell lenni a Tbj-tv. R. 4/A §-ának azon előírásaira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, utána 29százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot éstermészetesen személyi jövedelemadót kell fizetni. 4 százalékegészségbiztosítási járulék viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási, valamint a biztosítottat terhelő 4 százalékosegészségbiztosítási és 8,5 százalékos nyugdíjjárulék – alapját is képezi.Ugyanez vonatkozik a jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén, a kérdésbenhivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.