14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Elmaradt munkabér és kamatai
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
2. cikk / 14 Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása
Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
3. cikk / 14 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
4. cikk / 14 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
5. cikk / 14 GYES és GYÁP
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetőhelyet a munkavállaló részére folyósított GYES összege után? GYES melletti munkavégzés esetén kell-e fizetni tételes ehót? Elmehet-e GYÁP-ra a beteg gyermekével az édesapa a részére folyósított GYES melletti 8 órás munkaviszonyában, vagy meg kell szakítania a GYES-t a GYÁP folyósításának idejére? Elmehet-e GYÁP-ra az édesanya, ha az apa ugyanarra a gyermekre tekintettel GYES-en van?
6. cikk / 14 Iskolai szövetkezet
Kérdés: Milyen járulékokat fizet meg a diákszövetkezet az általa foglalkoztatott tanulók után, és kell-e valamilyen egyéb közterhet megfizetnie a diáknak, vagy ez alapján jogosult lesz minden ellátásra?
7. cikk / 14 Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
8. cikk / 14 Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés
Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
9. cikk / 14 Családi gazdálkodó közterhei
Kérdés: A Tf-tv. szerint a családi gazdaság legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gazdasági forma. Kell-e, és mennyi járulékot fizetni, ha a családtag nyugdíjas, GYES-en van, munkaviszonyban áll, és a heti 36 órát ledolgozza?
10. cikk / 14 Bosnyák állampolgárok biztosítása
Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
