Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
Részlet a válaszából: […] ...ez meghaladja a 8 millió forintot, akkor a minimálbér (ami után 2018-ban 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót, 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetni), míg ez alatt a minimálbér 20 százalékának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot, valamint 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet.A járulékfizetés ellentételezéseképp az ellátásban részesülő a rokkantsági ellátás mellett végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...havi szinten a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot.A jövő évi járulékfizetési kötelezettsége pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Amennyiben a Kata-tv. szerinti kisadózást választja – ellentétben a rokkantsági ellátásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...és semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, melyből következően e tevékenységéből nem származik nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme sem. Márpedig a rokkantsági ellátás (ahogy a korhatár előtti ellátás, szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás.Visszatérve a kereseti korlátra, ennek számításánál csak azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a nyugdíjjárulékot meg kell fizetni. Ez a kérdésben említett személy vonatkozásában azt jelenti, hogy a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásra való jogosultság megőrzése, amelynek érdekében – a 2011. évi CXCI. tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján – a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összes jövedelme három egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Egyéni vállalkozás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet az a személy, aki 2011. december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban, 2015. februárban történt felülvizsgálata óta pedig rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben igen, akkor az ellátásra tekintettel kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyéni vállalkozó rokkantsági ellátott 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni, illetve meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...részesül.A főállású kisadózó esetében egyébként a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2013-ban 98 000 forint) arányával, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester

Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
Részlet a válaszából: […] ...kiterjed a biztosítás. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert ez egyben azt is jelenti, hogy a tiszteletdíjából származó jövedelme nyugdíjjárulék alapjául szolgál, amit figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során.Főállású kisadózó esetében a 81...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
1
2