31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
2. cikk / 31 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
3. cikk / 31 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
4. cikk / 31 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
5. cikk / 31 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
6. cikk / 31 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
7. cikk / 31 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
8. cikk / 31 Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
9. cikk / 31 7-es adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatása
Kérdés: Milyen bejelentési, illetve egyéb kötelezettsége van egy alapítványnak abban az esetben, ha 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt foglalkoztat, aki rendelkezik heti 36 órás főállással? A foglalkoztatott nettó 50 000 forint megbízási díjat kért, és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott, így a megállapított díjazása 71 125 forint. Milyen összeget kell szerepeltetnie a megbízottnak az általa kiállított számlán?
10. cikk / 31 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
