Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] ...június 30-ig havi 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulék terheli utána a társaságot, míg a tagi jövedelméből 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell levonni. 2020. július 1-jétől – az új Tbj-tv. hatálybalépésével – a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondoskodik annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...és minimális havi adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ezen belül egyéni járulékként meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Pontosan úgy, mintha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...származó egyéb jövedelemnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy a juttatásból le kell vonni az egyéni járulékokat, azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiterjed rá a biztosítás, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, illetve a 3 százalékos pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...adó szempontjából társas vállalkozói jövedelemnek minősül, és utána az egyéni járulékokat – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás.Visszatérve a kereseti korlátra, ennek számításánál csak azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a nyugdíjjárulékot meg kell fizetni. Ez a kérdésben említett személy vonatkozásában azt jelenti, hogy a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. Biztosítási jogviszony esetén a választott tisztségviselő juttatásából az egyéni járulékokat – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot – is le kell vonni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Keresetpótló juttatás közterhei

Kérdés: A személyi jövedelemadón túl milyen közterheket kell fizetni a keresetpótló juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó kerül belőle levonásra.A támogatás után a biztosított a Tbj-tv. 26. §-ának (2) bekezdése értelmében 10 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni, de további egyéni járulék nem terheli.A keresetpótló juttatás kifizetőjének viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Rehabilitációs ellátás közterhei

Kérdés: Levonásra kerül a személyi jövedelemadó, illetve az egyéni járulékok összege a rehabilitációs ellátásból? Szolgálati időnek számít az ellátások folyósításának időszaka?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jét követően a hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy az ellátás összege után nyugdíjjárulékot fizet, így az ellátás folyósítási idejét az öregségi nyugdíj megállapításakor szolgálati időként figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.
1
2
3