Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a biztosított társas vállalkozót terhelő 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megfizetni [Tbj-tv. 27. § (1) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerintteljesíti.A biztosított társas vállalkozó 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat), 4 százalékos természetbeni és 2 százalékospénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozásban személyes közreműködésére tekintettelkapott járulékalapot képező jövedelme után egyéni járulékként – anyugdíjjárulék mellett – szeptember 1-jétől 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Sajnos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...hónap első napján érvényes minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot (Tbj-tv. 29. §).A fent említett jogszabályi hely értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] ...(járulékalap alsó határa) után a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos tagdíjat, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelem után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a – biztosítottól levonva – a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. (Tbj-tv. 20., illetve 24. §-a.)2004. január 1-jét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.