Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...be kell jelenteni, és a jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A biztosítási jogviszony tartamára a "vállalkozó" nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalék ekho-t kell fizetnie.A magánszemélyt terhelő ekho-ból az ekho-alap 11 százalékaszemélyi jövedelemadónak, 4 százaléka nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...következtében a jövedelme után a társadalombiztosítási járulékotteljesíteni nem kellett, továbbá abból az egészségbiztosítási és anyugdíjjárulékot sem kellett levonni. Az Eho-tv. eltérő szabályrendszere ellenbenmár akkor is előírta – és jelenleg is előírja –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A biztosított pedig a járulékfizetési felső határ összegéig 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint összeghatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha a heti 36 órás munkaviszony fennáll, a biztosított szerző adóalapjából a személyi jövedelemadó mellett a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg tagdíjat – az összevonásra vonatkozó szabályok figyelembevételével, az éves felső határ alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.