Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...járulékként nem a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, hanem – a 2017. évi előírásoknak megfelelően – 10 százalékos nyugdíjjárulékot és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell levonni. Azon volt munkavállalók esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerint a saját jogú nyugdíjas személy nem minősül biztosítottnak, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmét nem terheli nyugdíjjárulék, illetve egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas munkavállaló napidíja

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni a saját jogú nyugdíjas munkavállaló külföldi napidíjából? Változnak a közterhek abban az esetben, ha a munkavállaló a kiküldő kft. tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, így a munkaviszonyára – de csakis arra – tekintettel mentesül a korábban fizetendő 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Ezzel egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
Részlet a válaszából: […] ...szünetel.A kérdésben vázoltak szerint tehát az érintettet közalkalmazottként biztosított és egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, míg társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék is, emellett természetesen a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni tőle.A baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot, valamint 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet.A járulékfizetés ellentételezéseképp az ellátásban részesülő a rokkantsági ellátás mellett végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Valóban le kell vonni a korhatárt be nem töltött nyugdíjas munkavállalótól a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is abban az esetben, ha a munkavállaló keresete a jövő hónapban eléri a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor a Tbj-tv. 25. §-a mindezt felülírja, mikor rögzíti, hogy noha a saját jogú nyugdíjas egyéni járulékként csak nyugdíjjárulék és természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, de ha a nyugdíja folyósítása szünetel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés:

Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?

Részlet a válaszából: […] ...ellátásban részesülő az ellátása mellett az adott évben a minimálbér 18-szorosának megfelelő (2015-ban 18 x 105 000 = 1 890 000 forint) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet érhet el.A korhatár előtti ellátásban részesülő személy nem minősül saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Öregségi nyugdíjas munkavállaló egyéni járulékai jövedelemkorlát elérése után

Kérdés: Továbbra is vonni kell az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak a kedvezményes nyugdíjban részesülő női munkavállalónak a munkabéréből, akinek a keresete már elérte a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjas Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosított, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a minimálbér 18-szorosát, akkor a következő hó első napjától év végéig (legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
1
2
3
4