Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás.Visszatérve a kereseti korlátra, ennek számításánál csak azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a nyugdíjjárulékot meg kell fizetni. Ez a kérdésben említett személy vonatkozásában azt jelenti, hogy a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosításijárulék mértéke 3 százalék -, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékotköteles levonni, és azt az adóhatóságnak bevallani és befizetni. A díjazásellenében munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Adószámmal rendelkező magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...szó, a foglalkoztató köteles utánaa 26 százalékos társadalombiztosítási járulékot megfizetni, míg amagánszemélytől a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagjaesetén a 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8 százalékos tagdíjat), továbbá a7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...órátelérő munkaviszonya, amely alapján biztosított, és utána valamennyi járulékot(29 százalék társadalombiztosítási, 9,5 százalék nyugdíjjárulék, 6 százalék egészségbiztosítási,valamint a munkaadói és munkavállalói járulékot) meg kell fizetni.Emellett havi 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie, és milyen bevallásokat kell elkészítenie annak a szabadfoglalkozású műszaki tervezőnek, aki megbízási szerződés alapján dolgozik egy cégnél, a 10 százalékos költséghányad-elszámolást választotta, és nincs főfoglalkozása? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a megbízónak?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelem utánszámítottan köteles a szabadfoglalkozású magánszemélytől az szja-előleg melletta 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy a 8 százalékos tagdíjat és a 0,5százalékos nyugdíjjárulékot), a 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb járulékot – a 29 százalékostársadalombiztosítási, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot – meg kell fizetni a tételes egészségügyihozzájárulással egyetemben. A személyi jövedelemadó szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...képviselőt pedig a 4százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2007. április 1-jétőlezen túlmenően a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség isterheli, tekintve hogy a juttatás összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónapelső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosításijárulék, másrészt a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékösszegét, melyeket köteles bevallani és befizetni. Az Art. 30. § (2) bekezdéseértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot, a vezérigazgatónak pedig a személyijövedelemadó(előleg) mellett az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot ismeg kell fizetnie. A társaságnak a havi 1950 forint (naptári naponként 65forint) összegű tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...– az egyház atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételévelfizeti meg a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint amagán-nyugdíjpénztári tagdíjat. Ez 2005. január hónapra 53 000, februárhónaptól 57 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
2
3