14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Külföldi személy nyugdíjjáruléka
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy visszaigényelje a befizetett járulékait, illetve annak a nyugdíjbiztosításra jutó részét az a kínai állampolgárságú személy, aki egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként több mint 10 évig a minimálbért jelentősen meghaladó összegű munkabér után fizette meg a közterheket, most azonban családi okok miatt véglegesen visszatér a hazájába, így Magyarországon nyugellátásra nem lesz jogosult? Alkalmazható ebben az esetben a Tny-tv. 78. §-ában foglalt szabályozás?
2. cikk / 14 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
3. cikk / 14 Borravaló
Kérdés: Helyesen jár el egy kávézót üzemeltető betéti társaság, ha a borravalóként kapott összegeket egy perselyben összegyűjti, és a teljesített munkaórák arányában felosztja az alkalmazottak között? Jól gondolja a munkáltató, hogy ez a juttatás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. alpontja alapján adómentes, és járulékalapul is csak akkor szolgál, ha a dolgozó önként szeretne nyugdíjjárulékot fizetni utána?
4. cikk / 14 Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?
5. cikk / 14 Eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás nyugdíjas tagjának járulékai
Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás nyugdíjas tagjának abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben?
6. cikk / 14 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
7. cikk / 14 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
8. cikk / 14 Felszolgálási díj nyugdíjjáruléka
Kérdés: Levonhatja-e a munkáltató a munkavállalótól a felszolgálási díj után fizetendő nyugdíjjárulékot? Jogosult lesz-e ezen befizetés után valamilyen ellátásra a munkavállaló?
9. cikk / 14 Kft. tagjának osztaléka
Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
10. cikk / 14 Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
