61 cikk rendezése:
1. cikk / 61 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
2. cikk / 61 Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz
Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
3. cikk / 61 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
4. cikk / 61 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
5. cikk / 61 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
6. cikk / 61 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
7. cikk / 61 Végrehajtás nyugdíjból
Kérdés: Továbbra is csak a nyugdíjminimum ötszörös összegének megfelelő összegű juttatást kaphat az a magánszemély, akinek a munkabéréből végrehajtási eljárás miatt folyamatosan az 50 százalékot meghaladó mértékű "büntető jellegű" levonást érvényesítettek, és most öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot? Az igénylő hosszú ideig kiemelkedően magas keresettel rendelkezett, és nagy összegű nyugdíjjárulékot fizetett.
8. cikk / 61 Letiltás szabályai
Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
9. cikk / 61 Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja
Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
10. cikk / 61 Munkavállalás EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?