Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget, az ügyvezető társas vállalkozóként biztosítottá válik, és havonta a minimálbér után 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.(Kéziratzárás: 2021. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy őt a T1041 jelű nyomtatványon az adóhatóságnak biztosítottként be kell jelenteni, és 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Macedón állampolgár közterhei

Kérdés:

Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?

Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon. Emiatt a kft.-ben a zárva tartás időtartama alatt is meg kell fizetni a társas vállalkozót terhelő 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat) havonta legalább a minimálbér, valamint a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...következtében a jövedelme után a társadalombiztosítási járulékotteljesíteni nem kellett, továbbá abból az egészségbiztosítási és anyugdíjjárulékot sem kellett levonni. Az Eho-tv. eltérő szabályrendszere ellenbenmár akkor is előírta – és jelenleg is előírja –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozót terhelő egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.