Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
Részlet a válaszából: […] ...azaz a tanácsadói megbízási szerződés alapján kifizetett díjazásából sem az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, sem a nyugdíjjárulékot nem kell levonni. A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (4) bekezdésének h) pontja szerint a kifizetőt terhelő 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely külön kimondja, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját. Adófizetési kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó anyagi, jogi szabály külön is rögzíti, hogy a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját [Tbj. 21. § c) pont].Mindezekkel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama – szolgálati időnek (az utóbbi esetében jogosultsági időnek is) minősül, amennyiben azokra vonatkozóan az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.A nyugdíjtörvény az anya családi szerepvállalását az elő­zőeken túl az 1968. január 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, valamint a díjból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is.A 2011. évi CLVI. tv. 462/B....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Egyéni vállalkozóként dolgozó személy korhatár előtti ellátása

Kérdés: Igénybe veheti-e valamilyen módon a korhatár előtti ellátást az az 1952. szeptember 23-án született férfi, aki 43 év szolgálati idővel rendelkezik, 1999. február 1-jétől főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, 2012. április 1-jétől főfoglalkozású munkaviszonyt létesített egy kft.-vel, és emellett továbbra is folytatja a vállalkozási tevékenységét? A vállalkozó 2011-ben nem tudta teljesíteni a jogosultsági feltételeket, mert nem tudott felmondani saját magának, ezért úgy gondolja, hogy a törvény nem biztosított egyforma lehetőségeket az ellátás igénybevételére a különböző jogviszonyokban dolgozó személyeknek, és tudni szeretné, hogy miért született ilyen jogszabály.
Részlet a válaszából: […] ...csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani. Az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, valamint hogy minden olyan kifizetés, amely a központi költségvetésből történik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő jogviszonya

Kérdés: Milyen összegű ellátásra lesz jogosult 2017-ben az a férfi, aki 2012-ben lesz 58 éves, 2011. december 31-ig, közel 25 évig rokkantsági nyugdíjat kapott, ami rokkantsági ellátássá alakult át, és a nyugdíj megállapítása előtt 15 év szolgálati időt szerzett? Érdemes-e továbbra is folytatnia a feleségével közös őstermelői tevékenységet, amelyet már 6 éve végeznek, de a nyugdíjas férj eddig nem volt járulékfizetésre kötelezett? Amennyiben tovább folytatja a tevékenységet, be kell-e jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon, kell-e fizetnie járulékokat, és szerez-e ez alapján szolgálati időt? Jobban járnának, ha csak a felesége nevén lenne kiállítva az őstermelői igazolvány, és ő fizetné a magasabb összeg után a nyugdíjjárulékot? A feleség évek óta nem áll munkaviszonyban, csak az őstermelésből élnek, a 10 százalékos nyugdíjjárulék összege 2012-ben havi 5000 forint lenne.
Részlet a válaszából: […] ...forint alatti előző évesbevétel esetében havonta a bevétel 20 százalékának egytizenketted része utánkell megfizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékostermészetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ez – ahogy a kérdésből kiderül -olvasónk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosításijárulék mértéke 3 százalék -, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékotköteles levonni, és azt az adóhatóságnak bevallani és befizetni. A díjazásellenében munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...járulék terheli a volt munkaadót.Ugyanezen összeg után meg kell fizetnie a munkavállalónak a9,5 százalékos nyugdíjjárulékot is, azzal, hogy a nyugdíjjárulék alapjának afelső határa szempontjából úgy kell számolni, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...díj nemképezi sem a társadalombiztosítási járulék, sem pedig az egyéni járulékok -egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) -alapját. Ez a jövedelem az Szja-tv. egyéb jövedelemre vonatkozó szabályaiszerint az összevonás alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.
1
2
3
6