Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos. 2020. június 30-ig a régi Tbj-tv. 27. §-ában foglaltak alapján, a minimálbér alapján kellett a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után pedig 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Szolgálati járandóságban részesülő ügyvezető

Kérdés: Le kell vonni az ügyvezető tiszteletdíjából az egyéni járulékokat abban az esetben, ha szolgálati járandóságban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőt biztosítottként be kell jelenteni, és a jövedelmét a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalékos egészségbiztosítási járulék is terheli. Munkaerőpiaci járulékot a Tbj-tv. 25/A. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos szakképzési hozzájárulást, az ügyvezetőtől pedig le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is. Amennyiben az ügyvezető nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányait: csak a ténylegestagi jövedelme után kell a járulékokat (29 százalék társadalombiztosításijárulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosításijárulék), ha viszont– levelező tagozaton vesz részt a képzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órás foglalkoztatással – legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve a tételes eho-t [Tbj-tv. 27. § és Eho-tv. 6. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása

Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetében szintén a tényleges jövedelme után kell megfizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és mindaddig a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, amíg a valamennyi jogviszonyában elért nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme nem éri el az éves felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.