Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemután mind a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, mind amunkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot meg kell fizetni.Az Egyezmény csak a társadalombiztosítási járulékok fizetésére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, aszerződésben meghatározott díj.Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék(tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját:a) a foglalkoztató által megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj és 1,5százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

"Képzési támogatás" utáni közterhek

Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó általános szabályok szerint a személyijövedelemadó-előleget, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetében a 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8 százalékos tagdíjat) és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.