Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (illetőleg tagdíjat) [Tbj-tv. 5. c) pontja, illetve 4. § k) pontja].Amennyiben nem szakképző iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozót terhelő egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...összeget. Ezután a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, valamint a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a nyugdíjjárulékot is köteles megfizetni [Tbj-tv. 29. § (1)-(3) bekezdései].A Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...– a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat (3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék) is meg kell utána fizetni, illetve fizetnie. A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli.3. A harmadik – gyakori – eset, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni, nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
30
31