136 cikk rendezése:
21. cikk / 136 1955-ben született nő
Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
22. cikk / 136 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
23. cikk / 136 Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
24. cikk / 136 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
25. cikk / 136 Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei
Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
26. cikk / 136 Egyéni gazdálkodói időszak figyelembevétele jogosító időként
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a megállapodással fizetett járulék csak szolgálati idő, tehát nem számít jogosító időnek a nők 40 éves nyugdíjazásához? Miért nem veheti igénybe a kedvezményes nyugdíjat az a nő, aki 1997-től 2001-ig őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján minden járulékot megfizetett?
27. cikk / 136 Családi járulékkedvezmény
Kérdés: Érvényesíthető a családi járulékkedvezmény a 8 millió forint alatti előző évi bevétel alapján fizetendő őstermelői járulék, illetve a GYED után fizetendő nyugdíjjárulék vonatkozásában?
28. cikk / 136 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
29. cikk / 136 Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja
Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kisadózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
30. cikk / 136 Kezdő mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Csökkenthető valamilyen módon egy őstermelői tevékenységet folytató nappali tagozatos egyetemi hallgató társadalombiztosítási terhe, aki jelenleg a minimálbér alapulvételével fizeti meg a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, tekintettel arra, hogy tevékenységét 2015. július 1-jén kezdte meg?
