Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli.3. A harmadik – gyakori – eset, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. A munkaviszonyban kifizetett, személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Július 1-jétől rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalónkat napi 6 órás munkaidőben foglalkoztatjuk. Jelenlegi bére fele a korábbi munkabérének. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak kifizetett, nagy összegű éves jutalomból le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat)? Veszélyezteti-e a munkavállaló nyugdíjának folyósítását a kifizetett jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...a jutalom I. félévi munka alapján adott része után meg kell fizetni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, míg a 8 százalék nyugdíjjárulékot – a június 30-ig számított – felső határ figyelembevételével kell ugyanezen összeg után leróni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-ának b) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni, nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb együttesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...többletként levont nyugdíjjárulék (tagdíj) elszámolása, a biztosított részére történő visszafizetése alapvetően a foglalkoztatót terheli, amelynek (akinek) erre a túlvonás észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
99
100