Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni utána a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál továbbra is csak egynapot kell figyelembe venni a jogviszony tartamaként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnál a munkavállalót terheli 17 vagy 32százalék személyi jövedelemadó, a tb-járulék-alap felső határáig 9,5 százalékegyéni nyugdíjjárulék, 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulék. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5százalék nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj és 1,5százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó) és járulékokról (munkaadói ésmunkavállalói járulék, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulék) bevallást kell tennie [Art. 31. § (2) bekezdése]. A hajléktalanmunkavállalónak nyújtott szállás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadót, összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalékmunkavállalói járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot.A cafeteria-rendszer kialakításánál ügyelni kell atermészetbeni juttatások és a béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni járulékokra is vonatkozik, azzal, hogy a tényleges jövedelem ésa minimális járulékalap különbözete után fizetendő nyugdíjjárulékot (tagdíjat),egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztatónak kell viselnie.Ennek ténye azonban nem változtat azon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Szálláshelyjuttatás közterhei

Kérdés: Munkásszállásnak minősül-e egy külföldi munkavállaló részére a munkahely által egy kollégiumban juttatott szálláshely, amelyre a kollégium és a munkaadó szerződést kötöttek? Kell-e, és ha igen, milyen járulékot fizetni a munkavállalónak és a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem címén vált adókötelessé. A biztosítottnak ugyanis az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetnie változatlanul nem kell [Tbj-tv. 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik jövedelme.A Tbj-tv. értelmében a természetbeni juttatás adóköteles része után a kifizetőnek meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a biztosított azonban egyéni járulékot nem fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó nem minősül biztosítottnak. Így a társaságnak sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie a tagnak kiosztott jövedelem után. A tag sem fizet egyéni járulékot, illetve tagdíjat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.