Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ebben az esetben még vonatkozik rá a Tny-tv. 83/B. §-a szerinti kereseti korlát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az éves nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (tehát 2017-ben a 18 x 127?500 = 2?295?000 forintot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...a tanulónak pedig 4 százalékos természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetnie.Nem terheli viszont a tanulót a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék fizetése, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny-tv. 20. §-ának alkalmazása (tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Betegsége esetén jogosult lesz-e táppénzre a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló, és ha igen, akkor az ellátás összegét figyelembe kell-e venni a kereseti korlát meghatározásánál?
Részlet a válaszából: […] ...(munkaviszony esetén a betegszabadság leteltét követően) megilleti őt a táppénz.A táppénz összegét – tekintve hogy nem terheli nyugdíjjárulék – nem kell figyelembe venni az éves jövedelemkorlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Betegszabadság közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a dolgozó munkába lépésének napja 2013. november 25., de ettől a naptól keresőképtelen beteg, emiatt nem tudja felvenni a munkát, és betegszabadságra válik jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...kapott jövedelem után 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni [Tbj-tv. 4. § k) pontja, 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...ezen összeg után a besorolási bérével együtt minden egyéni járulékot – természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, munkaerő-piaci járulék – fizetnie kell. Ebből következik, hogy a pénzbeli ellátások alapjaként figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Szakmunkástanuló betegszabadsága

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, illetve az érintettnek a szakmunkástanuló betegszabadsága esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a díjazás után a foglalkoztatónak lekell rónia a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonniaa 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot.(Az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék a tanulót nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Munkabérből történő levonás alacsony jövedelem esetén

Kérdés: Végrehajtható-e az adóhivatal által küldött jövedelemletiltás, ha a munkavállaló bruttó bére, és így a nettó bére sem éri el a minimumnyugdíj összegét, vagyis 2012-ben a 28 500 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...amely a munkabértterhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak(adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztáritagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Az előző bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a díjból pedig le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2 százalék), valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, aszerződésben meghatározott díj.Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék(tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapját:a) a foglalkoztató által megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.
1
2