Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozóként kell megfizetnie legalább a minimumjárulékokat, azaz a minimálbér alapján a nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér 112...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás.Visszatérve a kereseti korlátra, ennek számításánál csak azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a nyugdíjjárulékot meg kell fizetni. Ez a kérdésben említett személy vonatkozásában azt jelenti, hogy a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosításijárulék mértéke 3 százalék –, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékotköteles levonni, és azt az adóhatóságnak bevallani és befizetni. A díjazásellenében munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosításijárulék, másrészt a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékösszegét, melyeket köteles bevallani és befizetni. Az Art. 30. § (2) bekezdéseértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.