Ellátás elhunyt munkáltató esetén

Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
Részlet a válaszából: […] ...22. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.Sőt, a GYED, illetve a CSED tartama szolgálati időnek is minősül. A GYED azért, mert nyugdíjjárulék terheli, a CSED pedig a Tny-tv. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja előírása alapján.(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj folyósítása alatt foglalkoztatott volt, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatott, és nyugdíjjárulékot fizetett. A már megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...részesül.A főállású kisadózó esetében egyébként a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2013-ban 98 000 forint) arányával, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Nyugdíjemelés megbízási díj alapján

Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...évben lehet előterjeszteni a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatósánál.A növelés mértéke a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem egytizenketted részének 0,5 százaléka.A nyugdíj növelésének a lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Nyugdíjas személy nyugdíjának újraszámítása

Kérdés: Hogyan kérheti nyugdíjának újraszámítását a munkaviszonya végleges befejezésekor egy nyugdíjasként tovább dolgozó személy?
Részlet a válaszából: […] ...jelöl meg, amelyet a nyugdíj összegének megállapítása során figyelmen kívül hagytak.Ha a nyugdíjas munkát vállalt, és fizettek utána nyugdíjjárulékot, a járulékfizetés ellentételezéseképp a nyugellátása növelését kérheti.Azok élhetnek a nyugdíj növelésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

1953-ban született férfi nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
Részlet a válaszából: […] ...illetve jövedelemigazolást, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel;c) az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a díjból pedig le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 2 százalék), valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2
3