Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell megállapítania és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot köteles megállapítani és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő járulékkötelezettség nem merülhet fel. Ezt mondja ki a Tbj-tv. 21. §-ának c) pontja, mely szerint nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját a jövedelmet pótló kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Betegszabadság közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a dolgozó munkába lépésének napja 2013. november 25., de ettől a naptól keresőképtelen beteg, emiatt nem tudja felvenni a munkát, és betegszabadságra válik jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] ...kapott jövedelem után 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni [Tbj-tv. 4. § k) pontja, 24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kell kötni.A díjazásra tekintettel a hallgató biztosítottá válik, így a részére kifizetett juttatásból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetettjárulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnaknyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kellmegállapítania és levonnia.A külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Munkásszállás biztosítása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni a munkáltató által térítésmentesen biztosított munkásszállás után? Lakhatnak-e ugyanabban a munkásszállóban a munkavállalók közeli hozzátartozói is, és ha igen, milyen közterheket kell megfizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő társadalombiztosításijárulékot, továbbá a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot és a nyugdíjjárulékot megfizetni. A cég által ahozzátartozóknak ingyenesen nyújtott szálláshely révén keletkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...díj (bruttó!)összege után akkor is kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, továbbá tőleaz egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) le kell vonni, haa megbízási díja nem képez adóelőleg-alapot. A magyar megbízónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak a 29 százalékostársadalombiztosítási járulékot kell bevallania és megfizetnie, míg anyelvtanároktól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy a törvényi feltételekfennállása esetén kötelezően létrejövő magán-nyugdíjpénztári tagság esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Étkezési hozzájárulás közterhei

Kérdés: Egy cég dolgozói minden hónapban a bérük öt százalékának megfelelő, de 2004-ben legalább havi 3500 forint étkezési jegyet kapnak. Eddig az adóköteles részre a természetbeni juttatás szabályai szerint a cég megfizette a 44 százalékos személyi jövedelemadót. Az új szabályok szerint az adóköteles rész a dolgozók munkaviszonyból származó jövedelme lesz, és e szerint kell adót és járulékokat levonnunk?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik jövedelme.A Tbj-tv. értelmében a természetbeni juttatás adóköteles része után a kifizetőnek meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a biztosított azonban egyéni járulékot nem fizet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.