Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...Az arányos szolgálati idő számítására akkor kerül sor, ha a munkaidő a törvényes napi munkaidőnél kevesebb, és emellett a kereset (nyugdíjjárulék-alapot képező kereset) alacsonyabb a mindenkor érvényes minimálbérnél. A hétköznapokban az arányosítás kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...kell számolni. Az arányos szolgálati idő számítására akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Annak ellenére, hogy az elért kereset összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszony már 2020. július 1. előtt is fennállt, akkor a korábbi időszakra havonta a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegű nyugdíjjárulékot, valamint a minimálbér másfélszerese alapján az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, 2020....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében – csak a biztosítási jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe, feltéve, hogy az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. Az említett juttatások (végkielégítés, jubileumi jutalom) noha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kell rónia a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a tagnak pedig legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér másfélszerese után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. E kötelezettségét nem befolyásolja a havi 50 ezer forintos kata egyéni vállalkozóként történő megfizetése, ahogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.