Ellátás elhunyt munkáltató esetén

Kérdés: Veszélybe kerülhet a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállaló társadalombiztosítási ellátása abban az esetben, ha az őt foglalkoztató egyéni vállalkozó váratlanul elhunyt? Kell az alkalmazottnak ezt követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, illetve a CSED és a GYED ideje beleszámít-e a nyugdíjba, tekintettel arra, hogy az ellátásokból nem kerül nyugdíjjárulék levonásra?
Részlet a válaszából: […] ...22. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján.Sőt, a GYED, illetve a CSED tartama szolgálati időnek is minősül. A GYED azért, mert nyugdíjjárulék terheli, a CSED pedig a Tny-tv. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontja előírása alapján.(Kéziratzárás: 2021. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Szociális szövetkezet tagja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani egy szociális szövetkezet tagjának a társadalombiztosítási jogállását? Valóban mentesül a havi minimálisjárulék-fizetési kötelezettség alól egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha tagja egy szociális szövetkezetnek, és tagi munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, míg a tagi munkavégzés ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után a tag nyugdíjjárulékot fizet. Ez alapján egészségügyi szolgáltatás illeti meg, illetve szolgálati időt és nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...aki után a társaságnak meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve esetleges tagi jövedelmét 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli.Ugyanakkor e kötelezettség ez év június 30-ával megszűnik, hiszen a július 1-jén hatályba lépő új Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiterjed rá a biztosítás, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, illetve a 3 százalékos pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...meg a szociális hozzájárulási adót és a járulékokat, míg kiegészítő tevékenységet folytatóként az átalányadó-alap szolgál a nyugdíjjárulék alapjául.Az Szja-tv. 53. §-a (5) bekezdésének első mondata valóban általános szabály szerint állapítja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] Meglehetősen összetett szabályok alkalmazásával juthatunk el a kérdés megválaszolásához. Az egyik kérdésrészt illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f)/2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...után egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén csak egy helyen kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.Ugyanakkor a nyugdíjjárulékot mind a bt.-ből, mind a kft.-ből származó (esetleges) személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás.Visszatérve a kereseti korlátra, ennek számításánál csak azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek után a nyugdíjjárulékot meg kell fizetni. Ez a kérdésben említett személy vonatkozásában azt jelenti, hogy a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozót tényleges tagi jövedelme, illetve vállalkozói kivétje után 10 százalékos nyugdíjjárulék is terheli. Tekintve, hogy az eva esetében a kivét fogalma lényegében értelmezhetetlen (de legalábbis nem életszerű),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...be kell jelenteni, és a jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, valamint a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot. A biztosítási jogviszony tartamára a "vállalkozó" nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.
1
2