1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama – szolgálati időnek (az utóbbi esetében jogosultsági időnek is) minősül, amennyiben azokra vonatkozóan az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.A nyugdíjtörvény az anya családi szerepvállalását az elő­zőeken túl az 1968. január 1-je...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] ...bér után a munkáltatónak meg kell fizetnie a29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a dolgozótól a 8,5százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot isle kell vonni, és meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] Kft. többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséggel járó jogviszonyából származójövedelme (jelen esetben munkabére) után egyéni járulék – tehát 8,5 százaléknyugdíjjárulék és 4 százalék egészségbiztosítási járulék – fizetésére kötelezett.Ez ellátási oldalról megközelítve azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...bér után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a dolgozótól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot is le kell vonni és meg kell fizetni.A rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...százalék társadalombiztosítási járulékot, és le kell vonnia belőle a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (Tbj-tv. 20. és 24. §-a).Ez utóbbit azért, mert az egészségkárosodási járadékban részesülő nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságának korlátozottságát ellentételezik.)Például: a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy a Tbj-tv. 25. §-a alapján nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ugyanakkor kizárólag baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...járadékban részesülő személy, amennyiben biztosítással járó jogviszonyt létesít, teljes körű biztosítottnak minősül, tehát egyéni nyugdíjjárulék fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...– a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék mellett az egyéni járulékokat (3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulék) is meg kell utána fizetni, illetve fizetnie. A rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.