1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencvenszázalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeresnyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...arokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát,illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékévelnövelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér(minimálbér) összegét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Részmunkaidőben foglalkoztatott rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjalapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annaka megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növeltösszegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjas társas vállalkozó nyugdíjemelése

Kérdés: Milyen nyugdíjemelésre számíthat az a nyugdíjas társas vállalkozó, aki tevékenységét 2007. április 15. óta gyakorolja, 2007-ben tagi jövedelmet nem vett fel, 2008 márciusában viszont 3,5 millió forintot vett ki a személyes munkavégzésre tekintettel, mely után megfizette a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a felső határra: 106 x19 500 = 2 067 000 forint.Ezt a 2 067 000 forintot kell elosztani 12-vel (tekintve,hogy kieső nap nincs), és ez adja meg a nyugdíjemelés alapját. A 3,5 millióforint és a 2 067 000 forint különbözete a 2008. április 15-ével kezdődőidőszak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Rokkantnyugdíjas beltag jogállása

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj alapjátképező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak amegállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növeltösszegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Rehabilitációs járadék

Kérdés: Valóban igényelheti-e a rokkantsági nyugdíj helyett a magasabb összegű rehabilitációs járadékot az a 47 éves kőműves, aki 2008. február 12-éig jogosult táppénzre, de nehéz fizikai munkát nem végezhet? Mit kell tennie?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantságinyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetveannak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növeltösszegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)összegét. Megszűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] ...fizetett nyugdíjjárulék alapja haviátlagos összegének – a nyugdíjtörvény változása révén – immár 0,5 százalékánakmegfelelő nyugdíjemelésre jogosult.Ebből következően a kérdésben említett célok összehangolásaszinte megoldhatatlan feladat, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.