7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 1954-ben született nő
Kérdés: Mikor lesz jogosult öregségi nyugdíjra egy 1954-ben született, 25 év szolgálati idővel és 4 év korkedvezménnyel rendelkező nő, aki 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amit 10 év után megszüntettek? Beszámítják a szolgálati időbe a rokkantnyugdíjas éveket?
2. cikk / 7 1953-ban született férfi nyugellátása
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a két 1953-ban született férfi munkavállaló, aki 44, illetve 42 év szolgálati idővel rendelkezik? Milyen nyomtatványon kell elindítani az ellátások igénylését?
3. cikk / 7 1952-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet el egy 1952. április 20-án született nő előnyugdíjba 34 éves munkaviszonnyal?
4. cikk / 7 1954-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1954. november 25-én született férfi, aki 1969 júliusa óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, 1972. június 12-től a MÁV-nál dolgozik, 10 és fél évet töltött korkedvezményes munkakörben, vonatvezető beosztásban?
5. cikk / 7 1955-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Hány éves koráig lehet, illetve meddig kell dolgoznia egy 1955-ben született férfinak a nyugdíjazásáig?
6. cikk / 7 Egyéni vállalkozó korengedményes nyugdíja
Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát, vagy elég szüneteltetnie a vállalkozói tevékenységét annak a munkavállalónak, aki a munkáltatójával kötött megállapodás alapján ebben az évben korengedményes nyugdíjba vonul, és a munkaviszonyát ezzel egyidejűleg a jogszabályi előírások értelmében megszünteti? Korengedményes nyugdíjazása után folytathatja-e tevékenységét kiegészítő tevékenységűként egy evás egyéni vállalkozó, illetve van-e ennek valamilyen korlátja a nyugdíj szempontjából?
7. cikk / 7 Többes jogviszonyú evás vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban annak az 1951-ben született, többes jogviszonyban álló evás vállalkozónak, aki ősztől korengedményes nyugdíjba szeretne menni a munkahelyéről? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne kelljen szüneteltetni az ellátás folyósítását, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében 10 százalék a járulékalapot képező jövedelem?