Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...jogosultsági idejéről. Arra jelenleg nincs semmilyen lehetőség, hogy a nyugdíjbiztosítási szervek pontos adatokat szolgáltassanak a nyugdíjazás lehetséges időpontjáról. A magánszemély saját maga tudja ezt kikalkulálni a már meglévő adatok ismeretében. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjának összege

Kérdés: Mit tehet a nyugellátása összegének kedvező befolyásolása érdekében az a személy, aki jelenleg közalkalmazottként havi 600 ezer forint összegű munkabért kap, és kisadózóként is körülbelül ugyanilyen összegű bevétellel rendelkezik, jövőre viszont megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és ezután egy másik betéti társaságban is kisadózó lesz? Az érintettnek a nyugdíjkorhatár betöltéséig több mint négy éve van még.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a jelenleg hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok egyik ellentmondására hívja fel a figyelmet, miszerint a rendszer jobban „jutalmazza” a magasabb járulékalapot, mint a szolgálati időt. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az életpályája jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

1954-ben született magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjazása

Kérdés:

Érdemes visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe annak az 1954. november 28-án született férfinak, aki 2018. május 28-án eléri a nyugdíjkorhatárt, és 2018 augusztusára 45 év szolgálati idővel fog rendelkezni? A magánszemély magánnyugdíjpénztári számláján jelenleg 8 millió forint van, aminek kb. a fele a befizetés, a másik fele pedig a hozam.

Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztár tagja bármikor dönthet úgy, hogy a tagságát megszünteti, és visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén az öregségi nyugellátás összege nem kerül csökkentésre. Az öregségi nyugdíj csökkentésének mértéke a Tny-tv. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása

Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
Részlet a válaszából: […] A probléma tisztázása érdekében mindenekelőtt a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat kell áttekintenünk. Az említett – 1998. ja-nuár 1-jétől hatályos – jogszabályi hely értelmében a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] A havi 50 ezer forint tételes adót fizető kisadózó ellátási alapja 81 300 forint/hó, ami alacsonyabb, mint a havi minimálbér (2016-ban 111 ezer forint) összege, ezért esetében valóban arányos szolgálati időt kell számolni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egy év alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati idő

Kérdés: Hogyan tudhatja meg egy magánszemély, hogy hány év szolgálati időt szerzett, tekintettel arra, hogy megszűnt a szolgálatiidő-számítás intézménye?
Részlet a válaszából: […] ...igazgatási szervek a nyugdíj-biztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő adatairól kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető valamennyi jogviszonyát, megszerzett szolgálati idejét, az 1987. december 31-ét követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Betéti társaság egyedüli beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Valóban módosítania kell több évre visszamenőleg a társasági szerződést annak a betéti társaságnak, amelynek munkaviszonyban álló beltagja 40 éves jogosultsági idő elérése után április 8-ától igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, ezért április 7-én közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát, a nyugdíjbiztosítás viszont mindezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítását kéri arra hivatkozással, hogy az egyedüli beltag nem láthatta volna el munkaviszonyban az üzletvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony, és szolgálati időnek minősül. Sőt, ebben az esetben a jogviszony megszüntetésére sem kell lépéseket tenni, hiszen a nyugdíjazás napján kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak tekinthető, akire nem terjed ki a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás lehetősége 2012. január 1-jével megszűnt. Az említett időponttól nem lehet megállapítani előrehozott öregségi nyugdíjat, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Betéti társaság beltagjának korengedményes nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e korengedményes nyugdíjba egy betéti társaság beltagja, illetve aláírhatja-e a megállapodást egy személyben mint cégvezető, és mint nyugdíjba vonuló munkavállaló? Maradhat-e továbbra is a társaság beltagja, ha közben korengedményes nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjazás szempontjából munkavállalónakkell tekinteni azt, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,közszolgálati jogviszonyban, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszonyban,bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tag munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Kft.-tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Részesülhetek-e korengedményes nyugdíjban, ha egy kft. egyedüli cégjegyzésre jogosult tagja vagyok?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.)Korm. rendelet szerint a munkáltató – legkorábban a korengedményes nyugdíjbavonulás időpontját megelőzően egy évvel – megállapodhat a munkavállalóval annakkorengedményes nyugdíjazásáról, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.
1
2