137 cikk rendezése:
1. cikk / 137 Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett
Kérdés: Valóban korlátlanul lehet dolgozni az öregségi nyugdíj mellett? Melyik az a jogszabály, amely alapján bármekkora jövedelmet szerezhet az öregségi nyugdíjas személy az ellátás megszüntetése nélkül?
2. cikk / 137 Öregségi nyugdíjas munkavállaló szabadsága
Kérdés:
Jogosult lesz szabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha öregségi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor mi alapján történik a szabadság mértékének meghatározása?
3. cikk / 137 Öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya-juttatása
Kérdés: Korhatárt betöltött, öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya juttatása után keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek?
4. cikk / 137 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
5. cikk / 137 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Be kell jelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott öregségi nyugdíjas munkavállalót, illetve kell közterhet fizetni ebben az esetben? Amennyiben nem kell megtenni a bejelentést, hogyan igazolható, hogy létrejött a foglalkoztatás?
6. cikk / 137 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
7. cikk / 137 Munkavállalás nyugdíj mellett
Kérdés: Nyugdíj mellett mennyi lehet a maximális keresete annak az 1964-ben született nőnek, aki 40 éves jogviszonyára tekintettel 2023. november 1-jén nyugdíjba vonul, de a jelenlegi munkahelye nyugdíjasként tovább foglalkoztatná?
8. cikk / 137 Nyugdíjba vonult munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?
9. cikk / 137 Nyugdíjas munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet egy 1964-ben született férfi munkavállaló, aki hivatásos katona volt, de alkalmatlanná minősítették? Az I. fokú orvosi bizottság 2003. évi bemutatott véleménye alapján a dolgozó munkaképesség-csökkenése 40 százalékos, egy 2009. évi igazolás szerint pedig nyugdíjat kapott. Hogyan győződhet meg a munkáltató a nyugdíjas státusz fennállásáról?
10. cikk / 137 Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki 2023 júniusában betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de továbbra is a rokkantsági ellátást kapja, mert annak összege kedvezőbb számára, mint az öregségi nyugdíj? Helyesen jár el a munkáltató, ha a továbbiakban kizárólag személyi jövedelemadót von a munkavállaló béréből?
