42 cikk rendezése:
1. cikk / 42 Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységű munkavállalónak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozó, aki 2023 júniusában betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de továbbra is a rokkantsági ellátást kapja, mert annak összege kedvezőbb számára, mint az öregségi nyugdíj? Helyesen jár el a munkáltató, ha a továbbiakban kizárólag személyi jövedelemadót von a munkavállaló béréből?
2. cikk / 42 Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
3. cikk / 42 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
4. cikk / 42 1954-ben született munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
5. cikk / 42 Betéti társaság nyugdíjas beltagja
Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
6. cikk / 42 Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
7. cikk / 42 Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár betöltése után
Kérdés: Be kell jelenteni a nyugdíjbiztosítási szervnek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését abban az esetben, ha egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy a nyugdíj folyósítása mellett dolgozik, és a munkát szeretné folytatni a nyugdíjkorhatár betöltését követően is?
8. cikk / 42 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
9. cikk / 42 Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Milyen jogcímen szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2013. március hónaptól a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül, és 2013. szeptember hónaptól kezdődően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített takarító munkakörben teljes munkaidős foglalkoztatás keretében? Milyen jogcímen és milyen mértékű juttatások illetik meg az érintett munkavállalót a munkaviszonya megszüntetésével összefüggésben? Az érintett munkavállaló egyebekben munkabérelőleg címén 80 000 forint összeget vett fel 8 hónapos részletekben történő visszafizetési kötelezettség mellett, amely munkabérelőlegből 40 000 forint összeget fizetett vissza, a fennálló hátraléka tehát 40 000 forint. Levonhatja a munkáltató a munkavállaló tartozását a munkabéréből, ha igen, milyen jogcímen, milyen mértékig?
10. cikk / 42 Nyugdíjas munkavállaló jogorvoslati lehetőségei munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki igénybe vette a nők kedvezményes nyugdíját, de a nyugellátás mellett korábbi munkáltatójánál dolgozott 2 év 10 hónapot, majd kórházba került, és amikor vissza akart menni dolgozni, a munkáltatója közölte, hogy már nem tart igényt a munkájára? A munkavállaló nem írta alá a munkaviszony közös megszüntetésére irányuló megállapodást.
