59 cikk rendezése:
1. cikk / 59 Felszolgálási díj
Kérdés: Megteheti a foglalkoztató, hogy az egyenletes elosztás érdekében a felszolgálási díjat csak negyedévente fizeti ki a dolgozók részére? Járulékmentesen kifizethető a nyugdíjas felszolgáló részére a felszolgálási díj, vagy ebből a juttatásból le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási vagy esetleg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot?
2. cikk / 59 Egyéni járulékok elmaradt munkabérből
Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
3. cikk / 59 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjjáruléka
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a nyugdíjjárulékot egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki 2020. december hónapban számolta el az éves kivétet? Amennyiben nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, akkor az érintett nem lesz jogosult a nyugdíjemelésre sem?
4. cikk / 59 Felszolgálási díj II.
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
5. cikk / 59 Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja
Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
6. cikk / 59 Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
7. cikk / 59 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
8. cikk / 59 Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
9. cikk / 59 Kiva-alap számítása
Kérdés: Figyelembe kell venni a kisvállalati adó alapjának számítása során a nyugdíjas munkavállalók munkabérét?
10. cikk / 59 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
