14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
2. cikk / 14 Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
3. cikk / 14 Költségtérítés bérré nyilvánítása
Kérdés: Behajthatja a volt munkavállalóján a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat egy cég abban az esetben, ha egy NAV-ellenőrzés a jelenleg már nyugdíjas dolgozó gépkocsi-költségtérítését bérré nyilvánította, és megbüntette a foglalkoztatót? Kaphat új jövedelemigazolást a munkavállaló, ami alapján újra megállapíttathatja a nyugellátását?
4. cikk / 14 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
5. cikk / 14 Egyházi fenntartású oktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása
Kérdés: Törvényesen jár el egy egyházi fenntartású oktatási intézmény akkor, amikor a nyugdíjazáskor nem biztosít felmentési időt? Az önkormányzattól történő átvételkor ígéret hangzott el a Kjt. betartására, most viszont az Mt.-re hivatkozva tagadják meg a felmentési idő biztosítását. Érdemes munkaügyi pert kezdeményezni ebben az esetben?
6. cikk / 14 Közoktatási intézmény munkavállalójának nyugdíjazása
Kérdés: Milyen módon és formában szüntethető meg a munkaviszonya egy nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézménnyel munkaviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatott nőnek, ha rendelkezik 40 éves jogosultsági idővel, és igénybe kívánja venni az öregségi nyugdíjat? Milyen juttatások illetik meg a munkaviszony megszüntetésével?
7. cikk / 14 Betegszabadság teljesítménybér esetén
Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
8. cikk / 14 Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása
Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
9. cikk / 14 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
10. cikk / 14 Egyházközség dolgozójának jogállása
Kérdés: Egy egyházközség ez ideig nem foglalkoztatott alkalmazottat, a sekrestyési teendőket ellátó személyt a hívek közvetlenül honorálták. Február 1-jétől azonban felmerült egy nyugdíjas személy félállásban történő alkalmazása. Adó-, illetve járulékköteles-e a dolgozó javadalmazása, tekintve hogy annak forrása – noha a kifizetése az egyházközségen keresztül történik – továbbra is a hívek adományaiból származik?
