Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
Részlet a válaszából: […] ...ugyan betöltötte, de nem igényelt nyugellátást, így nem minősül a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak.Ebből következően biztosítási kötelezettségét (legalábbis 2020. június 30-ig) az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően köteles a közterheket megállapítani.Ez azt jelenti, hogy a kifizetőt a juttatás után 20 százalékos ekho terheli, míg a nem nyugdíjas magánszemélytől 15 százalékos, a nyugdíjastól pedig 11,1 százalékos ekhót kell levonnia.Ezért cserébe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az átalányadó alapja és az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási kötelezettségei között valóban szoros kapcsolat van, hisz a biztosított, többes jogviszonyban nem álló vállalkozó a – minimális adó- és járulékfizetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése

Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nem terheli, tehát az ebből származó jövedelem semmilyen formában sem része a kereseti korlátnak.A még nem nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő esetében viszont az őstermelő negyedéves nyugdíjjárulék-alapja része mind a kereseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldön dolgozó ösztöndíjas magánszemély közterhei

Kérdés: Adóköteles-e az ösztöndíja annak a magánszemélynek, aki 2007 januárjától kezdődően két évig Horvátországban dolgozik, ösztöndíjjal, kutatói munkakörben? Jelenleg a szülei vállalkozásában dolgozik alkalmazottként. Milyen módon biztosítható a járulékfizetés és a szolgálati idő?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék fizetésénekvállalása mellett annak a belföldi nagykorú személy számára, aki nem saját jogúnyugdíjas, és aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, vagy akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben az esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó. Az ehhez kapcsolódó járulékfizetési szabályok (Tbj-tv. 4/A. §) alapelve, hogy a késedelem miatt a munkavállalót sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.