Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően köteles a közterheket megállapítani.Ez azt jelenti, hogy a kifizetőt a juttatás után 20 százalékos ekho terheli, míg a nem nyugdíjas magánszemélytől 15 százalékos, a nyugdíjastól pedig 11,1 százalékos ekhót kell levonnia.Ezért cserébe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Nyugdíjas önkormányzati képviselők kereseti korlátja

Kérdés: 2009. január 1-je után szüneteltetni kell-e a nyugellátását annak az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő önkormányzati képviselőnek, akinek a tiszteletdíja eléri a minimálbér 12-szeres összegét? Amennyiben a képviselő lemond a tiszteletdíjáról kaphatja-e továbbra is folyamatosan a nyugellátását? Létezik-e valamilyen más megoldás erre az esetre, tekintettel arra, hogy 2010. január 1-jétől több önkormányzati képviselőt is érint ez a szigorítás?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos szabályok szerint amennyiben az öregséginyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjas munkavállaló biztosításikötelezettséggel járó jogviszonyban áll (vagy egyéni, illetve társasvállalkozó), és nyugdíjjárulék-alapot elérő jövedelme eléri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a betéti társaságtagjaira, illetőleg az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok eltérőek.Kezdjük a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...naptári napokra annakharmincadrészét,h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy,szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelőiigazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni járulék (4 százalékegészségbiztosítási járulék és 8,5 százalék nyugdíjjárulék) nem terheli, mivelaz érintett saját jogú nyugdíjas. Ebből az is következik, hogykeresőképtelensége esetén csak betegszabadságra jogosult, táppénzre viszont nem.Ezeken túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] ...csak biztosítotti státus esetén – de felső határ nélkül – meg kell fizetni, feltéve hogy a díjazásban részesülő személy nem nyugdíjas, illetve egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban nem áll. A fentieknek megfelelően elbírált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben az esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó. Az ehhez kapcsolódó járulékfizetési szabályok (Tbj-tv. 4/A. §) alapelve, hogy a késedelem miatt a munkavállalót sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.