Többes jogviszonyú kft.-tag

Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...Különösen akkor, ha nincs alkalmazottja.Természetesen az ügyvezetői teendők ellátásával megbízhat egy külső személyt – akár nyugdíjast – is, aki szintén elláthatja a tevékenységet munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Munkaviszonyban kizárt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...alpontja értelmében – mindkét vállalkozásában társas vállalkozónak minősül. Mégpedig biztosított társas vállalkozónak, hiszen nem nyugdíjas, illetve Németországban nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, illetve A1-es igazolással.Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kisadózó bt. ügyvezetője

Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisadózó betéti társaságnak kisadózóként kell bejelentenie azon tagját vagy tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...29 százaléktársadalombiztosítási járulék (Tbj-tv. 20. §) és 3 százalék munkaadói járulékterheli (Ftv. 40. §).Saját jogú nyugdíjasról lévén szó, a kifizetés után egyénijárulékot, illetve 1 százalék munkavállalói járulékot fizetni nem kell (Tbj-tv.25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f) pontja által "saját jogú nyugdíjas"-ként definiált – személyt már megkülönböztetik a járulékfizetési szabályok. A megkülönböztetés kedvező, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.