28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 28 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
3. cikk / 28 Járulékfizetési alsó határ nyugdíjas munkavállaló esetén
Kérdés:
Meg kell adni a minimálbér 30 százalékának megfelelő 69 600 forintos munkabért a nyugdíjas munkavállalóknak is akkor, ha napi 2 órás munkaidőben történik a foglalkoztatásuk?
4. cikk / 28 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
5. cikk / 28 Özvegyi nyugdíjban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Van-e, illetve az elmúlt években volt-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság 1954-ben született beltagjának, aki a cégben az ügyvezetői teendőket is ellátja? Az érintett tag a cégben személyesen nem működik közre (a tevékenységet egy részmunkaidős alkalmazott végzi), csak osztalékot vesz ki, és egyéb jogviszonnyal máshol sem rendelkezik. A beltag 8 éve özvegyi nyugdíjban részesül.
6. cikk / 28 Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.
7. cikk / 28 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság korábbi könyvelője, amikor az elmúlt években nullásan adta le a havi '08-as bevallást annak ellenére, hogy az ügyvezetést végző beltag nem munkaviszonyban végzi a tevékenységét a cégben? Az előző könyvelő arra hivatkozott, hogy az érintett tag egyéni vállalkozóként megfizette a magasabb összegű – havi 75 ezer forintos – tételes adót, az új könyvelő szerint azonban ez így nem helyes. Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
8. cikk / 28 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
9. cikk / 28 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
10. cikk / 28 Ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Elláthatják "0" forintos megbízási díj ellenében az ügyvezetői tevékenységet egy kft.-ket tömörítő cégcsoport ügyvezetői, akik korábban munkaviszony keretében dolgoztak, annak érdekében, hogy mérsékeljék a fizetési nehézségeiket? Dolgozhat valamennyi cégben megbízási jogviszonyban ugyanaz a személy, aki egyidejűleg több kft. vezető tisztségviselője?
