Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

1952-ben született közalkalmazott

Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...akaratának megfelelően a felmentésre vonatkozószabályok szerint lehessen megszüntetni a jogviszonyt akkor is, ha még nemminősül nyugdíjasnak. A nyugdíj-megállapítás fent ismertetett hatályosszabályai szerint ugyanis kizárt a nyugdíj megállapítása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Részmunkaidős megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál levonható-e az a 2002 óta rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló, akit a munkáltató napi 5 órás munkaidőben foglalkoztat? A dolgozó szerepel az átlagos statisztikai állományi létszámban.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottak számítanak egy főnek, ezért a napi 5 órábanfoglalkoztatott 67 százalékban megváltozott munkaképességű nyugdíjas személy akötelező foglalkoztatási szint szempontjából figyelembe vehető, egy egész főnekszámít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Nyugdíjas munkavállaló hétvégén történő alkalmazása

Kérdés: Egy társaság az őrzés-védelmi feladatok ellátását minden szombaton és vasárnap egy nyugdíjas alkalmazásával kívánja megoldani. A megjelölt napokon a munkaidő reggel 7 órától délután 18 óráig tartana. Milyen munkaügyi (pl. szabadnap) és bérezési vonzata van a rendszeresen visszatérő szombati és vasárnapi alkalmazásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltatómegszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatokjellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek közöttidesorolja például az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...vagy mindez még csak folyamatban van. Már megállapított rokkantsági nyugdíj esetében a jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik (lásd fogalmát fentebb), és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.