Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjára nem terjed ki a biztosítás, tehát vele kapcsolatban szociálishozzájárulásiadó-, illetve egyénijárulék-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...2011.december 31-én hatályos szabályai alapján a keresőtevékenység miatt abban azesetben szűnik meg az ellátásra jogosultság, ha a nyugdíjas hat egymást követőhónapra vonatkozó bruttó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj összegének kétszeresét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 36/D. §-a szerint keresőtevékenység esetén akkorszűnik meg az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő rokkantságinyugdíjas nyugdíjjogosultsága, amennyibe hat egymást követő hónapra vonatkozókeresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget számba vesszük. A 2007. december 31-ét megelőzően megállapított rokkantságinyugdíj esetében a jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik,és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyeta megrokkanás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Rokkantsági nyugdíjas megbízási díja

Kérdés: Beleszámít-e egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott rokkantnyugdíjas kereseti korlátjába a havi 15 000 forint összegű megbízási díj, amelyből kizárólag személyijövedelemadó-előleget vonnak le?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződés alapján kifizetett havi 15 000 forintjövedelmet a rokkantsági nyugdíj keresőtevékenység miatti megszüntetésénél nemlehet figyelembe venni. Ugyanis a rokkantsági nyugdíj keresőtevékenység miattimegszüntetése esetén keresetként, jövedelemként azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...naptári napokra annakharmincadrészét,h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy,szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelőiigazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarország területén huzamosabb ideig tartózkodókülföldiek (ha nincs nemzetközi egyezmény), a Magyarországra települt külföldinyugdíjasok (kivéve macedón, horvát, szerb, montenegrói), illetve aMagyarországon tanuló külföldi diákok, amennyiben lakcímkártyájukon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...Ekho-tv. 4. § (2) bekezdése értelmében 11 százalék ekhoterheli a magánszemélyt, ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogynyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét,valamint minden ekho-alapot képező bevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.