Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft. abban az esetben, ha semmilyen közterhet nem fizet a tulajdonos után, aki a cég tevékenységében semmilyen módon nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási jogviszonyban, de a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az ügyvezető nem rendelkezik semmilyen más jogviszonnyal, fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Lehet kisadózó egyéni vállalkozó a tag a kft.-ben végzett ügyvezetői tevékenysége mellett?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője társas vállalkozónak minősül. Tekintettel arra, hogy – feltehetően – nem nyugdíjas, főfoglalkozású társas vállalkozó lesz, ami az egészségügyi szolgáltatási járuléknál lényegesen magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...és június 10-ei kezdetű szünetelés esetén a június 1. és 9. közötti időszak.A nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a szociális hozzájárulási adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói jogállásra, illetve a járulékfizetési kötelezettségre.Így az ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak (nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak) minősülő tagról van szó, aki után a társaságnak meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...illetően a Tbj-tv. 4. §-ának f)/2. pontjából kell kiindulni, amely úgy rendelkezik, hogy a Tbj-tv. alkalmazása során saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...tehát nem kell szüneteltetnie, státuszának módosulását csak a NAV-hoz kell bejelentenie a 16T101E jelű nyomtatványon.A nyugdíjas kisadózó nem biztosított, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme nem keletkezik. Ebből egyrészt az következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.