Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...minősült.2020. július 1-jét megelőzően az a személy minősült biztosítottnak, akia) a munkaviszonyban (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt), közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály nem teszi lehetővé a kedvezmény alkalmazását.Abban az esetben, ha a megbízási jogviszonyban munkát végző személy saját jogú nyugdíjas volna, rá a biztosítási kötelezettség – a díj összegétől függetlenül – nem terjedne ki, és utána járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] ...a szociális hozzájárulási adót, ez alapján pedig a szakképzési hozzájárulást is. A Szocho-tv. kiegészítésének eredeti célja a nyugdíjas munkavállalók járulék- és ezzel együtt szociálishozzájárulásiadó-mentességének biztosítása volt, így talán van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulék-alapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.Mindezt a Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.Ez alapján – jelen esetben – tulajdonképpen nincs különbség a kilépett nyugdíjas munkavállalók és a még állományban lévők 2018. évre kifizetett munkabérének, illetve jutalmának elszámolása között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappalirendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó. A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.