9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Egyéni ügyvéd ideiglenes özvegyi nyugdíja
Kérdés: Valóban nem szerzett további szolgálati időt a felesége halálára tekintettel folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj tartama alatt az az egyéni ügyvéd, aki 2020-ban betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de úgy döntött, hogy a nyugdíjnövelés érdekében tovább dolgozik?
2. cikk / 9 Özvegyi nyugdíjban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Van-e, illetve az elmúlt években volt-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság 1954-ben született beltagjának, aki a cégben az ügyvezetői teendőket is ellátja? Az érintett tag a cégben személyesen nem működik közre (a tevékenységet egy részmunkaidős alkalmazott végzi), csak osztalékot vesz ki, és egyéb jogviszonnyal máshol sem rendelkezik. A beltag 8 éve özvegyi nyugdíjban részesül.
3. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
4. cikk / 9 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
5. cikk / 9 Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa
Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
6. cikk / 9 Nyugdíjas tagok egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Alaptalanul fizették meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy 2008-ban létrejött cég két nyugdíjas tulajdonosa után, akik személyesen soha, semmilyen jogviszonyban nem működtek közre a társaság tevékenységében, nyugdíjasként pedig biztosítottnak számítanak?
7. cikk / 9 Személyesen közreműködő kft.-tag közterhei
Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a közteher-fizetési kötelezettségét egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki főállású kisadózó vállalkozóként a magasabb összegű, havi 75 ezer forintos tételes adót fizeti, amely alapján a minimálbérnél magasabb összegű ellátási alapra jogosult?
8. cikk / 9 Kényszervállalkozó nyugdíjas adója és költségei
Kérdés: Hogyan tud vállalkozni egy rokkantnyugdíjas magánszemély, aki alacsony nyugdíja miatt indítaná el vállalkozását? Milyen adózási feltételek vonatkoznak rá, és milyen kiadásokat számolhat el?
9. cikk / 9 Egyéni vállalkozó jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya 2004. szeptember 1. és 2005. április 1. között annak az egyéni vállalkozónak, aki 2005. április 1-jén nyújtotta be nyugdíjigényét, 2004. szeptember 1-jétől visszamenőlegesen igényelve az ellátást?
