14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Ekhós többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés:
Mentesül a társas vállalkozónak minősülő tulajdonos utáni havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól egy kft. abban az esetben, ha az érintett tagja a munkaviszonyában az ekho szerinti adózást választja, vagy ebben az esetben meg kell fizetnie a minimumközterheket?
2. cikk / 14 Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
3. cikk / 14 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság korábbi könyvelője, amikor az elmúlt években nullásan adta le a havi '08-as bevallást annak ellenére, hogy az ügyvezetést végző beltag nem munkaviszonyban végzi a tevékenységét a cégben? Az előző könyvelő arra hivatkozott, hogy az érintett tag egyéni vállalkozóként megfizette a magasabb összegű – havi 75 ezer forintos – tételes adót, az új könyvelő szerint azonban ez így nem helyes. Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
4. cikk / 14 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
5. cikk / 14 Egyéni vállalkozás GYED mellett
Kérdés: Kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha passzív GYED folyósítása alatt kezdi meg a működését?
6. cikk / 14 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
7. cikk / 14 Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
8. cikk / 14 Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
9. cikk / 14 Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
10. cikk / 14 Evás társas vállalkozás tagjának keresete
Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?