Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóság nem minősül saját jogú öregségi nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető öregségi nyugdíjasnak. Ebből következően a szolgálati járandóság mellett keresőtevékenységet folytató Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Nyugdíjba vonuló munkavállaló szabadságmegváltása

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot vonni a dolgozótól a kifizetett szabadságmegváltás után abban az esetben, ha 2008. január 1-jétől 2008. november 16-ig keresőképtelen volt, és táppénzben részesült, 2008. november 17-től pedig rokkantnyugdíjas, így a munkaviszonya november 16-án megszűnt?
Részlet a válaszából: […] A kifizetett összegből egyéni járulékot vonni nem kell.Egészségbiztosítási járulékot azért nem, mert a Tbj-tv. 24. § (1) bekezdés b)pontja értelmében a szabadságmegváltás nem képezi egészségbiztosítási járulékalapját, nyugdíjjárulékot pedig azért nem, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Nyugdíjba vonulással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek

Kérdés: Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...dolgot valóban el kell intéznie a cégnek, miutántudomást szerzett a munkavállalója nyugdíjazásáról.A saját jogú nyugdíjas a Tbj-tv. 25. §-a értelmében egyénijárulék fizetésére nem kötelezett, tehát a nyugdíjazását követő időszakrakapott jövedelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...akkor fennáll a biztosítás.Ebben az esetben a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot mindenképpen le kell róni. A saját jogú nyugdíjas munkavállalók viszont egyéni járulékot nem fizetnek, míg a heti 36 órás foglalkoztatás mellett vállalkozóktól a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...(tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy a munkavállalónk nem nyugdíjas, és közben nem létesített legalább heti 36 órás munkaviszonyt, a szabadságmegváltás után meg kell fizetni a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben az esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó. Az ehhez kapcsolódó járulékfizetési szabályok (Tbj-tv. 4/A. §) alapelve, hogy a késedelem miatt a munkavállalót sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.