Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Kisebbségi tulajdonos ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. 5 százalékos részesedéssel rendelkező nyugdíjas tulajdonosa? Milyen járulékokat kell utána fizetni, ha semmilyen díjazásban nem részesül? Az ügyvezető lehet-e munkáltatója a 95 százalékos részesedéssel rendelkező, munkaviszonyban álló másik tagnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett 5 százalékos tulajdoni részesedésselrendelkező tag munkaviszonyban, illetve választott tisztségviselőként láthatjael az ügyvezetői teendőket. Jelen esetben – tekintve, hogy az említett tagdíjazásban nem részesül – ez utóbbit javasoljuk. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...naptári napokra annakharmincadrészét,h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy,szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast,i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelőiigazolvány alapján őstermelő kiskorú személyt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselőként vagy – szeptember 1-jétől – munkaviszonykeretében kerülhet sor), akkor társas vállalkozónak tekintendő.A nyugdíjasnak nem tekinthető társas vállalkozónak főszabályszerint a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónakminősül. Ez adja második biztosítási jogviszonyát, hiszen a kiegészítőtevékenységűnek nem minősülő (azaz nem nyugdíjas) társas vállalkozóra szinténkiterjed a biztosítás.Többes jogviszonyban álló munkavállalóról van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Th-tv. 22. § b) pontja értelmében a közgyűlés határoz – többek között – a közös képviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.