GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,b) saját jogú nyugdíjas,c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás mellett lehetőség van keresőtevékenységfolytatására.A rokkantsági nyugdíj mellett – annak megszűnése nélkül – anyugdíjas keresőtevékenységet úgy folytathat, ha hat egymást követő hónapravonatkozó bruttó keresetének, jövedelmének havi átlaga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

1952-ben született közalkalmazott

Kérdés: Mikor kezdheti meg a felmentési idejét az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez az az 1952. október 4-én született közalkalmazott, aki 1967. december 1. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, amelyből 20 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 5 év a jelenlegi munkahelyén? Milyen juttatásokra lesz jogosult a munkavállaló egy esetleges munkáltatói felmondás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...akaratának megfelelően a felmentésre vonatkozószabályok szerint lehessen megszüntetni a jogviszonyt akkor is, ha még nemminősül nyugdíjasnak. A nyugdíj-megállapítás fent ismertetett hatályosszabályai szerint ugyanis kizárt a nyugdíj megállapítása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...– akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének,illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül(37/B. §). A Kjt. 37/B. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmébene törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...tehát adómentes.Ezzel ellentétben a Tbj-tv. szerint a rendszeres szociális járadékban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, ezért biztosítottá válása esetén a részére kifizetett bér után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f) pontja által "saját jogú nyugdíjas"-ként definiált – személyt már megkülönböztetik a járulékfizetési szabályok. A megkülönböztetés kedvező, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Igazgatóság folyósítja.Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.