Kisadózó bt. ügyvezetője

Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisadózó betéti társaságnak kisadózóként kell bejelentenie azon tagját vagy tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Olasz ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy magyar cég 72 éves olasz ügyvezetője, aki havonta nettó 4000 euró összegű juttatást kap, amelyet felbruttósítva számfejt a kifizető MNB-árfolyamon átszámítva, és kizárólag személyi jövedelemadót von belőle? Be kell jelenteni ebben az esetben az ügyvezetőt? Milyen igazolásokat kell kérni a külföldi személytől, aki valószínűleg nyugdíjas? Van egészségügyihozzájárulás- vagy szociálishozzájárulásiadó- fizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen igazolás hiányában a kérdésbeli külföldi ügyvezetőre a Tbj-tv. előírásai vonatkoznak. Ezek értelmében – amennyiben valóban nyugdíjas, és ezt az ellátást folyósító külföldi szerv igazolhatja – a legelőnyösebb megoldás, ha megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] ...ellátását.Az említett tag tehát az ügyvezetői jogviszonya alapján társas vállalkozónak minősül, mégpedig – mivel nem saját jogú nyugdíjas – biztosított társas vállalkozónak, akit heti 36 órát elérő munkaviszony hiányában havi minimális járulékfizetés terhel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el tevékenységét egy kft. nyugdíjas ügyvezetője, aki 5 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik? Milyen közterheket kell utána megfizetni, ha semmilyen díjazásban nem részesül? Az ügyvezető lehet-e munkáltatója a 95 százalékos részesedéssel rendelkező, munkaviszonyban lévő másik tagnak?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 22. §-a értelmében az ügyvezető választotttisztségviselőként vagy munkaviszony keretében láthatja el az ügyvezetőiteendőket. A kérdésben nyilvánvalóan az első esetről van szó, hiszen azérintett díjazásban nem részesül. A választott tisztségviselőre akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Nyugdíjas ügyvezető szerződése

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...mert az 5 százalékos mértékű balesetijárulékot kizárólag a társas vállalkozó után kell (lehet) fizetni, feltéve hogysaját jogú nyugdíjasnak minősül [Tbj-tv. 36. § (1) bekezdése]. A Tbj-tv. 4. §d) pontja értelmében a kft. tagja társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...-munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget eredményező megbízásijogviszonynak minősítette, mintegy kizárva a nyugdíjas ügyvezető kiegészítőtevékenységű társas vállalkozói jogviszonyát. Az ítélet e tekintetbenegyértelmű, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli jogviszonyt említ, az ügyvezető munkaviszonyának lehetőségét kizárhatjuk. Ebből pedig az következik, hogy a rokkantsági nyugdíjas ügyvezető jogviszonya kizárólag megbízási jogviszonynak minősülhet (melynek egyébként ingyenes változatát is elismeri a Ptk)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.