37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Nyugdíjas munkavállalók köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Jelent valamilyen kereseti, illetve nyugdíjfolyósítási korlátozást a korábbiakhoz képest egy egyházi fenntartású óvoda és iskola nyugdíjas munkavállalói számára az, hogy a munkaviszonyuk 2024. január 1-jétől köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át?
2. cikk / 37 Nyugdíjas munkavállaló közszférában történő foglalkoztatása
Kérdés:
Mire kell figyelniük a nyugdíjas munkavállalóknak a foglalkoztatásukkal összefüggésben? Valóban változtak a nyugdíj melletti foglalkoztatásra vonatkozó szabályok?
3. cikk / 37 Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy, akinek jelenleg 115 000 forint a nyugdíja? Amennyiben igen, milyen összegű jövedelmet vehet fel anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását?
4. cikk / 37 Nyugdíjas személyek munkavállalása a közszférában
Kérdés: Valóban dolgozhatnak ismét közalkalmazotti jogviszonyban az ellátásuk veszélyeztetése nélkül az öregségi nyugdíjban részesülő személyek?
5. cikk / 37 Nyugdíjas magánszemély ekhója
Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését a 2021. november 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamra járó megbízási díja után az a magánszemély, aki október 31-ig folyamatosan az ekho szabályai alapján teljesítette a közteherfizetési kötelezettségét, de ettől a naptól megszűnt a munkaviszonya, mert betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjassá vált? Abban az esetben, ha igen, milyen mértékű ekho terheli a magánszemély jövedelmét?
6. cikk / 37 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
7. cikk / 37 Megbízási jogviszony munka-viszonnyá történő átalakítása
Kérdés: Jár valamilyen hátránnyal a foglalkoztató részére, ha az ekho szerinti közteherfizetést választó, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas személy jogviszonyát átalakítja munkaviszonnyá? Számításai szerint így jobban jár, hiszen mentesül a kifizetőt terhelő ekho alól, a szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnie.
8. cikk / 37 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
9. cikk / 37 Nyugdíjjárulék ápolási díjból
Kérdés: Kérheti a nyugdíja újraszámolását a levont járulék alapján egy 1953-ban született személy, aki 2008. december 2-től korkedvezményes nyugdíjban részesült, és 1994 áprilisától édesanyja otthoni gondozására tekintettel ápolási díjat kap? Az igénylő a járási hivataltól kapott egy értesítőt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése és saját jogú nyugellátás megállapítása miatt a továbbiakban már nem vonják le a járulékot, amelyből arra következtetett, hogy eddig az időpontig megtörtént a levonás. Milyen jogszabály alapján kellett megfizetnie eddig a nyugdíjjárulékot, hiszen már korábban is nyugdíjas volt?
10. cikk / 37 Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?