Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

8 cikk rendezése:

1. cikk / 8 Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

2. cikk / 8 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

3. cikk / 8 Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

4. cikk / 8 Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Milyen mértékben számít be a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időbe a napi 6, heti 30 órás munkaviszony?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

5. cikk / 8 Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

6. cikk / 8 Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

7. cikk / 8 Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

8. cikk / 8 Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.