Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kifizetésből az általános szabályok szerint le kell vonni az egyéni járulékokat (a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot), azzal, hogy a 08-as bevallásban jelezni kell, hogy az a 2014. évre vonatkozik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.A Tny-tv. 22. §-a szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] ...a nyugellátást, elesik ugyan a nyugdíjemeléstől, ám ezt valószínűleg ellensúlyozza a valorizációs szorzók változása révén a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetének a növekedése. A további 1 év szolgálati idő pedig önmagában 2 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Jutalom utólagos beszámítása a nyugdíj összegébe

Kérdés:

Beszámítható a jutalom a nyugdíj összegébe abban az esetben, ha a kifizetésre az ellátás megállapítása után került sor?

Részlet a válaszából: […] ...a jutalom kifi­zetésére a nyugdíj összegének a megállapítása után kerül sor, akkor annak összege nem kerül figyelembevételre a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapításánál. A kérdésem az, hogy ez a megállapítás vonatkozik-e a munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...ez olyan nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem, melyet a nyugdíjazásátmegelőzően szerzett a munkavállaló, viszont a nyugdíj alapjául szolgálóátlagkereset meghatározásánál figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a vállalkozói járulékkal csökkentett, azazképzett nettó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát,illetve annak a megállapítást követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs róla szó, de az érintett – napi 8 órábantörténő – foglalkoztatására nyilván munkaviszony keretében kerül sor. Amunkaviszonyban álló dolgozóra pedig a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjaalapján kiterjed a biztosítás.A Tbj-tv. 19. § pedig arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...járulék – fizetésére kötelezett.Ez ellátási oldalról megközelítve azt jelenti, hogy azérintett szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet szerez,illetve az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén azegészségbiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] A vizsgabizottság elnöke általában megbízásos jogviszonykeretében látja el elnöki teendőit – kivéve, amikor ez munkaköréből adódókötelezettség -, ami alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki abiztosítás, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
1
2